A hagyományos papír alapú szervizfüzet fokozatosan eltűnik az autóiparból. Egyre több gyártó tér át a digitális karbantartási rendszerre, amelyet DSR-ként (Digital Service Register) ismernek. Ezekben a rendszerekben a karbantartási események, a Kilométeróra-állások és a szervizinformációk digitálisan kerülnek tárolásra a gyártó központi adatbázisában.
Az autótulajdonosok és a használt járművek vásárlói számára a digitális karbantartási nyilvántartás számos előnnyel jár. A karbantartási nyilvántartások elvesztésének kockázata csökken, a Kilométeróra-állások könnyebben ellenőrizhetők, és a hivatalos márkakereskedőnél végzett karbantartások gyakran megbízhatóbban ellenőrizhetők. Ugyanakkor ezek a rendszerek új kihívásokat is jelentenek, mivel az adatokhoz való hozzáférés gyakran korlátozott.
A digitális szerviznyilvántartásra való átállás 2010 körül kezdődött. A Mercedes-Benz volt az egyik első nagy márka, amely a hagyományos papír alapú szervizfüzetet nagyrészt digitális rendszerrel váltotta fel. A BMW 2010-ben követte példáját saját digitális szervizelőzmény-platformjával. Ezt követően egyre több gyártó vezetett be hasonló rendszereket.
Jelenleg az alábbi márkákról ismert, hogy digitális szerviznyilvántartási (DSR) rendszert vagy digitális karbantartási nyilvántartást használnak:
Ezen felül olyan márkák is kínálnak különböző formájú digitális karbantartási forgalomba helyezést, mint a Ford, a Honda, a Hyundai, a Toyota, a Lexus, a Mazda, a Nissan és az MG.
Még mindig vannak olyan gyártók, ahol a teljesen digitális szervizelőzmények kevésbé elterjedtek, vagy ahol továbbra is rendszeresen használnak papír alapú szervízkönyveket, különösen a régebbi modellek vagy az alacsonyabb árkategóriájú járműszegmensek esetében.
Ilyen példák többek között a Peugeot, a Citroën, az Opel, a Suzuki és a Mitsubishi Motors egyes régebbi modelljei. Ezeknél a márkáknál gyakran nagymértékben függ a gyártási évtől, a járműtípustól és az országtól, hogy a karbantartási adatok digitálisan tárolva vannak-e.
Az egyik legnagyobb kihívás a hozzáférhetőség. Minden gyártó a saját platformját, szabályait és hozzáférési feltételeit alkalmazza. Bizonyos esetekben csak a hivatalos márkakereskedők férhetnek hozzá a karbantartási nyilvántartásokhoz. Más márkák alkalmazásokon vagy online portálokon keresztül korlátozott hozzáférést biztosítanak a járműtulajdonosok számára.
A független szervizek és a használt járművek vásárlói számára ez megnehezítheti a jármű karbantartási előzményeinek teljes körű ellenőrzését.
Ezen kihívások ellenére az irány egyértelmű: a papír alapú szervizfüzet fokozatosan eltűnik a kesztyűtartóból, és helyét a digitális karbantartási nyilvántartási rendszerek veszik át.
A fogyasztók számára egyre fontosabbá válik, hogy tisztában legyenek a digitális szerviznyilvántartások működésével, amikor használt személygépkocsit vásárolnak.
A VehiclePass segítségével a fogyasztók könnyebben hozzáférhetnek a Digitális Szerviznyilvántartás (DSR) adataihoz. A VehiclePass célja, hogy a hivatalos karbantartási információkat a lehető legátláthatóbbá és legkönnyebben elérhetővé tegye, ezzel segítve a fogyasztókat, a járműtulajdonosokat és különösen a használt autó vásárlókat abban, hogy megalapozottabb döntéseket hozzanak.
A VehiclePass betekintést nyújt a hivatalos karbantartási nyilvántartásokba, így segítve a felhasználókat abban, hogy a jármű vásárlása vagy eladása előtt jobban megismerjék annak előzményeit.
Azonnal betekintést nyerhet járműve karbantartási előzményeibe.
Kilométeróra-csalás: minden harmadik német személygépkocsiban visszacsökkentették a Kilométeróra-állást
English English 
Nederlands
Deutsch
Français
Español
Magyar
Polski
Română
Italiano
Eesti
Беларуская мова
Български
Shqip
Suomi
Norsk bokmål
Svenska
Dansk
Čeština
Српски језик
Hrvatski
Bosanski
Slovenščina
Slovenčina
Türkçe
العربية